NEMTEK elektromos kerítés

A Nemtek elektromos kerítés

A kültéri védelem rendszerek érzékelői, az egyen- vagy váltakozó törpefeszültséget igénylő mozgásérzékelők, infrasorompók és mikrohullámú radarok telepítése az adott kiépítési területtől függően sokszor hosszú munkafolyamatot igényel. Nagy területek védelmére az egymástól olykor több száz méterre eső érzékelők kábeleit utólag csak átfeszítéssel vagy újabb árok ásásával lehet eljuttatni a kívánt helyre. Ráadásul ezek az eszközök nem csak a rendszeres karbantartási munkálatokat - érzékelők előtt, között lévő növényzet nyírását - igénylik, de a szélsőséges időjárási viszonyok, mint például a sűrű köd, az erős szél vagy a vihar szintén csökkentik a rendszer biztonságát téves riasztás előidézésével.

Vagyonvédelmi szempontból a legkritikusabb országokban felismerték azt, hogy nem elég, ha csak minél nagyobb bizonyossággal észrevesszük a behatolást. Sokkal hatásosabb védelmet biztosít egy olyan rendszer, amely megakadályozza a behatolást azáltal, hogy fizikai és pszichológiai gátat emel a behatoló és a védett terület közé. Az elektromos kerítések azon túl, hogy sok esetben egyszerűbben és gyorsabban telepíthetők a többi jelzőrendszernél, függetlenek az időjárási körülményektől, és gyakorlatilag nem generálnak álriasztást.

A NEMTEK elektromos kerítés- védelmi rendszer központi egysége az Energiaadó, mely a 230 V hálózati tápfeszültségből és a 12 V DC segédakkumulátor feszültségéből másodpercenként előállítja és a kerítésrendszer vezetékeibe továbbítja az impulzusszerű, 4500-tól 9000 voltig változtatható feszültséget és a 7-8 joule ki-meneti energiát. A működésükhöz szükséges 12 voltos egyenfeszültséget az Energiaadó biztosítja. 5-6 milliméteres flexibilis, szigetelt 2 nagyfeszültségű kábel köti össze az energiaadót a kerítés védelmi vezetékeivel. Ezek a galvanizált sodrott, galvanizált tömör, acél- vagy alumínium- vezetékek látják el a védelmet kerítéshossztól és kialakítástól függően. Galvanizált zártszelvény oszlopokra csavarozott műanyag szigetelők tartják távol a feszültség alatt lévő vezetékeket a kerítés többi elemétől. Az oszlopokhoz - hossztól függően - 2-4 darab rozsdamentes fém vagy nagy keménységű, 5-10 cm hosszú, hengeres műanyag távtartó tartozik. További elemeit képezik a kerítésnek a különböző rugós feszítők, kampók, krimpelhető vaspántok, mérő- és ellenőrző műszerek, valamint a kötelezően szükséges figyelmeztető táblák, ezen túlmenően az ingatlan be- és kijárataihoz kitelepíthető toló- és szárnyas kapukhoz való érintkező, valamint a különböző, 12 V DC egyenfeszültséggel működő hang- és fényjelző egységek. Ezek közvetlenül az energiaadóba csatlakoznak, ami biztosítja számukra a szükséges tápfeszültséget. A telepítés előtt, az ingatlan felmérése során meg kell vizsgálni, hogy a rendszer kiépítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e. Ismerni kell a védeni kívánt terület jelenlegi kerítésrendszerének kialakítását - például különböző telepítést igényelnek és különböző áron kaphatók a drótkerítés és a tömör fal esetén alkalmazott eszközök -, az ingatlan kerületét, azaz a kiépítendő rendszer hosszát, a kapuk nyílásának módját, az ingatlanon található épületek elhelyezkedését.

Mivel a feszültség alatt lévő vezetékek nem lehetnek úgy kitelepítve, hogy azok közvetlenül veszélyt jelentsenek bárkire, ezért a rendszer tartóoszlopait meglévő kerítéselemekre kell csavarozni. Azért, hogy csak a szándékosan behatolni akarókkal szemben fejtse ki hatását a rendszer, az elektromos kábeleket a kiépített kerítésen belülre, megfelelő hosszúságú távtartók alkalmazásával kell vezetni. Fém-, fa- vagy betonoszlopokból és dróthálóból álló kerítésnél a földtől 10-15 cm magasságban, az ingatlan területén belülre, 3-4 távtartó és rögzítő csavar alkalmazásával a meglévő oszlopra kell rögzíteni a 2,5 méter hosszú zártszelvény tartóoszlopot, amelyen kb. 17 darab műanyag szigetelő helyezkedik el. Ezek a hengeres vagy kampós formájú alkatrészek egymástól 10-15 cm távolsággal tartják az elektromos vezetékeket. Beton- oszlop esetén tipli, dübel vagy akár fémpánt szalag alkalmazásával rögzíthető a szigetelőket felsorakoztató zártszelvény tartóoszlop. Fontos és 3 kötelezően betartandó előírás az, hogy az elektromos vezetékeket a meglévő kerítéstől legalább 10 cm távolságra kell vezetni. Ennek megfelelően kell megválasztani az oszlopok közötti hengeres távtartó hosszát. Esztétikus megoldás, ha a távtartók az oszlopokkal vagy a kerítéssel azonos színűre vannak horganyozva, illetve galvanizálva, és az oszlopok összekötéséhez használt önmetsző vagy facsavar ezen a távtartón keresztül köti össze az elemeket. Abban az esetben, ha a drót- vagy fémhálós kerítés oszlopainak vastagsága meghaladja a 10 centimétert, akkor a vezetékeket tartó oszlopok elhagyhatók, és a szigetelő egységek közvetlenül a meglévő oszlopra rögzíthetők. Teljesen tömör beton- vagy rendkívül vastag és egymáshoz szorosan kiépített fémoszlopok által alkotott kerítésre, ahol nincs szükség a föld felett kezdődő vezetékek húzására, külön erre a célra tervezett vezetéktartó elemek állnak rendelkezésre. Ezekkel a fal felett további egy méter magasságban lehet megakadályozni az átmászást, beugrást.

Fontos lépés a szükséges tartóoszlopok és fali elemek kitelepítése után a vezetékhálózat megtervezése. Az elektromos kerítés impulzusfeszültséget továbbító és földpotenciálon lévő vezetékei váltakozva húzódnak a védelem teljes magasságában. A föld feletti első és a legmagasabban lévő - azaz a védett magasság első és utolsó - vezetéke mindig feszültség alatt van. Biztonságtechnikai szempontból rendkívül jelentős, hogy az energiaadó egység azon kívül, hogy ellátja a kerítést stabilizáltan a szükséges feszültséggel, képes arra, hogy jelezze a behatolót, ha az hozzáér a vezetékhez, vagy összeérinti egymással a táp- és földpotenciálon lévő vezetékeket. Ezt a rendkívül fontos funkcióját a rendszernek akkor tudjuk kihasználni, ha a kerítés teljes hosszán kiépített vezetékhálózat táprésze egyetlen hurokból áll. A földpotenciálon lévő vezetékeket a kerítés hosszán tetszőleges alkalommal, de legalább 25 méterenként össze kell kötni, és csatlakoztatni kell azokat egy, a kerítés mellé a földbe helyezett egy méter hosszú réz földelő rúdhoz. Összekötésükhöz az energiaadó egység és a kerítés közt használt nagyfeszültségű vezetéket és krimpelhető vagy csavarozható pántokat kell alkalmazni. A párhuzamosított földpotenciálon lévőkkel szemben az impulzusfeszültséget továbbító vezetékek soros kötése kissé bonyolultabb, tervezést igénylő feladat. Biztosítva a hibamentes működést és a vezetékek fix rögzítését a szigetelőkben, a kerítés kábeleit maximum 50 méterenként rugós, műanyag feszítővel kell ellátni. Ezeket a feszítőket acélkampókkal könnyen az oszlopokon lévő szigetelőkbe lehet akasztani, s a kerítés vezetékét a már alkalmazott pántokkal rögzíteni lehet hozzájuk. Soros kiépítés esetén tehát a táp- és földkábeleket ugyanolyan módon kell vezetni - 50 méterenként feszíteni, váltakoztatva -, viszont a földpotenciálon lévőkkel szemben a tápkábeleket nem kell közösíteni, hanem az adott helyen a megfelelő másik tápkábellel a nagyfeszültségű kábel és a pántok segítségével szükséges összekötni.

Soros vagy párhuzamos vezetési mód telepítése esetén eltérő működést lehet kialakítani az ingatlan kapuinak nyitásával kapcsolatban. A különböző, erre a célra kifejlesztett toló- és nyílókapu-érintkezők segítségével létrehozható a kapu nyílása esetén 5 szakadó, illetve az élesen maradó rendszer. A kapu zárszerkezetének és zsanérrendszerének figyelembe vételével a legjobb védelmet abban az esetben lehet elérni, ha a kapu minden esetben része az élesített rendszernek, és a vezetékhálózat soros kialakítást követ.

Az energiaadó egységek teljesítményben és tudásban is eltérnek egymástól. Beszerezhetők különböző energiájú (2-13 joule) és különböző zónaszámú (1-2) rendszerek. A kétzónás központok a nevükből adódóan két különböző rendszert tudnak ellátni és felügyelni. Nehezen bejárható, nagy ingatlanok esetében sokszor előnyös lehet, ha a védett terület bizonyos része állandóan élesítve van, míg egy forgalmasabb szakasz melletti vonal hatástalanított a szükséges időszakokban. További előnye a kétzónás energiaadónak, hogy külön képes jelezni a behatolást a két különböző terület esetén, ami megkönnyítheti a szükséges intézkedést. Különösen nagy, két érzékelőzónánál többet igénylő komplex rendszereknél lehetőség van egy energiaadó hálózat kialakítására, amelyet egy központi szoftver segítségével lehet felügyelni és kezelni. Az energiaadó egység maximum 20 méter távolságra telepíthető a kerítéstől. A földpotenciál csatlakozóját a legközelebbi földelő rúdhoz, majd a kerítés megfelelő vezetékeihez kell csatlakoztatni. A különböző funkciók és működési paraméterek beállításához, valamint a rendszer élesítéséhez és hatástalanításához szükséges kezelőegység, valamint a többi gyengeáramú periféria (hang- és fényjelzők) telepítési távolsága a szükséges 4 és 2 eres, erenként 0,5 mm vastag kábelek használata mellett maximum 100 méter. A rendszer élesíthető továbbá kulcsos kapcsolóval vagy bármilyen nyitó, záró kontaktust működtető rádiós vevőegységgel. Ennek távolsága 150 méter lehet az energiaadó egységtől. Egy darab 7 vagy 9 Ah DC 12 V zselés akkumulátor gondoskodik a rendszer szünetmentesítéséről, amely számára az energiaadó egységben külön hely került kialakításra. Jelzőrendszerként a központ behatolás esetén a hang- és fényjelzésen túl riasztási kontaktuskimenettel is rendelkezik, ezáltal bármilyen riasztórendszer zónájaként távfelügyelhető a rendszer. Egy korszerű GSM-modullal ellátott vagyonvédelmi központ segítségével akár mobiltelefonra SMS-üzenetként is továbbítható a behatolás-jelzés. Ugyanezzel a központ felprogramozható, hogy az ingatlan tulajdonosának telefonhívására élesedjen, vagy hatástalanná váljon a kerítés.  Minden esetben a kész rendszer működtetését megelőzve, az előírásokban meghatározott távolságokban (5-10 méter az ingatlan környezetétől függően) figyelmeztető táblákat kell kihelyezni. Ezek a sárga színű, szöveggel és ábrával is a vezetékekben lévő feszültségre figyelmeztető táblák a kerítés két, egymás alatti vezetékébe kapaszkodnak. A már említett biztonságtechnikai szempontból az egyik legnagyobb előnye az elektromos kerítéseknek, hogy a figyelmeztető táblák segítségével a fizikai akadályon túl egy rendkívül jelentős pszichológiai akadályt is állítanak a behatoló elé. A nem életveszélyes, de vezeték érintése esetén rendkívül kellemetlen érzést kiváltó, figyelmeztető táblákkal ellátott rendszer megelőzi az illetéktelen behatolást, elriasztva a kísérletezőt, mielőtt bármilyen kárt okozhatna.

A végfelhasználó igényeinek megfelelő rendszer terveinek elkészítésével a telepítés ideje könnyen meghatározható. Az elektromos kerítés rendkívül kevés karbantartást igényel, kivonuló szolgálati szerződés kötése esetén is minimális fenntartási költséggel nyújt tökéletes védelmet. A beruházás költsége az ingatlan kerületétől és funkciójától függően 3-4 hónap élőerős őrzés díjának megfelelő összeg.